Már az ősidőktől kezdve alkalmazza az emberiség a fog eltávolítását, a foghúzást. Két okból alkalmazták: gyógyászati célból és különféle kínzások során.

A fogorvos nem kínozni akarja betegeit, amikor a foghúzás mellett dönt, hanem gyógyítani. A fog eltávolítása mellett a legvégső esetben dönt a lelkiismeretes orvos. Sokszor jönnek úgy a kedves betegeim: ” – Jajj, doktornő, húzza már ki, mert nagyon fáj!” -, de ilyenkor is minden körülményt alaposan megvizsgálok, hogy van-e útja-módja megmenteni azt a fájó fogat.

Ha az alábbi esetek valamelyike fenáll, akkor – sajnos – kénytelen vagyok a gyógyulás érdekében kihúzni a “bűnös” fogat, fogakat:

• előrehaladott fogszuvasodás esetén, amikor a fogkorona annyira tönkrement, hogy nem lehet fogpótlástani módszerekkel helyreállítani
• előrehaladott fogágybetegség esetén, ha a kezelés sikertelen, vagy a fog már nagyon mozog
• ha a fogbél gyulladása ráterjed a gyökeret körülvevő csontra és a gyökérkezelés, vagy a gyökércsúcscsonkolás nem járt sikerrel
• törést szenvedett fog esetén, ha a törésvonal a koronális kétharmadban van
• a rágósíkból túlságosan kiemelkedő és az erősen dőlt fogakat, ha azokat nem lehet fogszabályzással helyreigazítani
• helyteremtés céljából fogszabályozás során, „értékesebb” fogak számára. Ilyenkor általában kisőrlőket szoktak kihúzni
• előtörni nem tudó fogak (általában bölcsességfogak)
• daganat besugárzása esetén, ha az a fogakat is érinti. A besugárzás hatására a fogak elvesztik ásványi anyag tartalmukat és szétmállnak. Mindez fájdalom nélkül történik, de fertőzési kapuként működhet. Ugyanakkor a foghúzás után a csont nehezen gyógyul.
• hosszan megmaradó tejfogakat is eltávolítanak, ha azok akadályozzák a maradó fogak előtörését

Létezik egy pár általános betegség, mely ellenjavallatát képezheti a beavatkozásnak, vagy fokozott figyelmet igényel a beavatkozás során. A szövődmények megelőzése érdekében először ezek kezelése, illetve a beteg stabil állapotba hozása szükséges. Ilyenek a szív-érrendszer betegségei (magas vérnyomás, infarktus, szívritmuszavarok, a szívbillentyű betegségei), vérzékenység, májbetegségek, cukorbetegség, pajzsmirigybetegségek, allergia, alkoholizmus, vesebetegségek. (Ezért is olyan fontos, hogy a kezelések előtt mindig beszélgessünk, hogy alaposan megismerjem a kezelt beteget, hogy felkészítsem a leskelődő, alattomos veszélyek kivédésére.)

Amikor az alapos kivizsgálások, előkészítések (néha kezelések sorozata után) egyértelműen tisztázódik, hogy el kell távolítani a fogat, akkor a művelet – aránylag – egyszerű.

Helyi érzéstelenítést követően egy speciális fogorvosi fogóval eltávolítjuk a fogat. A fogóval történő foghúzáskor a fogmedret tágítjuk meghatározott irányú mozgásokkal. Ilyenkor a gyökérhártyarostok, melyek a fogat rögzítik, átszakadnak (ekkor hallhatja a beteg a ropogást). Ugyanakkor a csont kitágul, lehetővé téve az esetlegesen szétágazó gyökerek eltávolítását is.

Minden fogcsoportnak saját, speciális fogója van. Ezek a harapófogóra hasonlítanak, ahol a csőrök különböző vastagságúak és különféle módon vannak meghajlítva, a jobb hozzáférhetőség miatt. A fogó felhelyezését megelőzően az íny hámtapadását szüntetjük meg, ellenkező esetben az eltávolítás során beszakadna. Az emelő éle egy keskeny lapáthoz hasonlít. Ezt a fog és a csont közé vezetjük be, átvágva ezáltal a gyökérhártyarostokat és tágítva is fogmedret. Miután a fog kellő mobilitást mutat, a fogóval eltávolítom a fogat.

A fog eltávolítása után a szájüregben egy csontseb marad vissza. Ezt a sebet ellátom annak érdekében, hogy a gyógyulás megfelelően menjen végbe.

Normális esetben a fogorvos csak összeszorítja a fogmedret és egy steril géztampont helyez föléje. A páciensnek a következő utasításokat kell betartania: nem szabad öblögetnie, szívogatnia a területet, hogy a vérrög ne mozduljon ki a fogmederből. Ugyancsak ebből a meggondolásból néhány napig csak puha ételeket fogyasszon; az étel nem szabad, hogy forró legyen, mert értágulatot okozhat és újra elindulhat a vérzés.

A foghúzástól számított 6 hónapon belül a fogmedret egy normális csontszövet fogja kitölteni.

Átlagos esetben a foghúzás nem tart annyi ideig, mint amennyi idő alatt ezt a bejegyzést elolvasta, de mégis  az  a szerencsésebb, ha rendszeres szájhigiéniával, fogorvosi ellenőrző vizsgálattal megelőzzük, hogy sor kerüljön rá.

Mutassa dr. Lempel Judit névjegyét      Feliratkozás RSS